John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig

A szerző óriási munkát vállalt: a természettudományok történetét mutatja be egy csaknem öt évszázados időszakban, éspedig talán a természettudományok történetének legizgalmasabb, legváltozatosabb, legtöbb hozadékú időszakában.

Sok-sok a csillagász és a csillagászat benne. Már az időszak kezdetét jelző év is: egy csillagászati könyv (Az égi pályák körforgásáról) megjelenésének éve. A szerző is csillagász (asztrofizikusként végzett a Cambridge-i Egyetemen, jelenleg csillagászatot ad elő a Sussex Egyetemen, több csillagászati és fizikai könyve jelent már meg), így az amúgy is nagyot alkotó csillagászok nála még előnyösebben és bővebb terjedelemben jelennek meg.

Így olyan értékes, részletes, izgalmas, ám mégis korrekt életrajzokat olvashatunk, mint még így együtt magyar nyelven sosem: Kopernikuszról (22-31. old.), Thomas és Leonard Diggesről (32-33. old.), Brunoról (34-35. old.), Tychoról (48-62. old.), Keplerről (62-78. old.), Galileiről (83-110. old.), Descartesről (113-123. old.), Huygensről (123-130. old.).

A szokásos csillagászattörténeti eseményeket angol szemmel, a korabeli angol csillagászok kapcsolódását feltárva ismerteti. Robert Hooke (150-162. old.), Edmond Halley (162-171. és 189-198. old.), Isaac Newton (172-188. old.), John Flamsteed (162-197. old.). Newtont emberileg nagyon negatívan ítéli meg. Halleyt viszont: egy kellemes, érdekes, kedves alakként, valamennyi csillagász és természettudós példaképeként ecseteli.

Thomas Wright, William és Caroline Herschel, Pierre Simon Laplace után még Fraunhofer, Michelson, Morley, Einstein, Minkowski, Milankovic lép a színre. Persze sok kémikus, biológus, fizikus, geofizikus, földrajztudós között. Sőt, egyre inkább az utóbbiakról esik szó. Lassan a csillagászok lelépnek a színről, már nincs szükség rájuk. A világ megismerése megy nélkülük is.

És, akkor a legutolsó fejezetben (529-566. old.) újra a csillagászoké a főszerep: Hertzsprung, Russel, Eddington, Leavitt, Hale, Humason, Hubble, de Sitter, Friedmann, Lemaitre, Gamow, Hoyle, Bondi, Gold, Alpher, Herman, Penzias, Wilson, és még sok más híresség, akik felforgatják, majd értelmezik a világot egyetemesen is, befejezve Kopernikusz nagy művét. A természettudományok diadalmenetét a csillagászok mutatják be!

Rengeteg alapadatból összeállított csodás mű! Valamennyi természettudomány kedvelője megismerheti kedvenc tudományágát. Így a csillagászat története is alaposan feltárul: beleágyazva a többi tudományba és az emberiség (na jó csak Európa!) történetébe.

Kellemes olvasmány, történelmi és tudományos érdekességekkel teli regény. Igazán lehetne ez mindannyiunk: Nagy Könyve!

Szerzõ: Keszthelyi Sándor